Vessünk véget az esztelen műanyagszemét-termelésnek, és követeljük együtt a műanyag szatyrok betiltását!

Kérjük írja alá az online petíciót amit a Greenpeace indított!

IDE VAGY A KÉPRE KATTINTVA TUDJA KITÖLTENI AZ ONLINE PETÍCIÓT!

A világ belefullad az eldobható műanyagokba. Minden percben egy teherautónyi műanyag szemét kerül az óceánokba. A legfrissebb kutatások szerint ráadásul a hazai folyók, a Duna és a Tisza is mikroműanyag részecskékkel szennyezettek. Sőt, a műanyag darabok megtalálhatóak a csapvízben és a palackozott vizekben is. Itt az ideje, hogy fellépjünk a műanyagszennyezés ellen, a környezetünk, és ezen keresztül saját egészségünk a tét!

Követeljük együtt, hogy hazánk is csatlakozzon azokhoz az országokhoz, akik meghozták a felelős döntést: betiltják az eldobható nejlonszatyrokat. Többek között szomszédunk, Románia is törvényben tiltja az eldobható műanyag zacskók forgalmazását.

A műanyagszemét-válságból nem tudunk egyszerűen az újrahasznosítással kikeveredni. Radikálisan csökkenteni kell a keletkező műanyag hulladékot. Itt az idő, hogy egy bátor lépéssel véget vessünk a környezetünket pusztító műanyagszennyezésnek!

Követeljük együtt, hogy hazánkban se lehessen egyszer használatos, eldobható műanyag szatyrokat forgalmazni!

KÖSZÖNJÜK HA MEGOSZTOD!

KÖVESD ŐKET FACEBOOKON IS!

Nem tetszett amit olvasott? Változtatna?
Ossza meg ismerőseivel a cikket!

Láthatatlan mikroműanyagok szennyezik a városi csapvíz 83 százalékát világszerte, a szennyezés az Egyesült Államokban eléri a 92 százalékot, míg Európában 72 százalékos. Az öt kontinensen begyűjtött minták 83 százalékában jelen voltak a műanyag mikro-rostok.

A Greenpeace környezetvédő szervezet szerint a csapvíz mikro-műanyagokkal való szennyezettségéről szóló jelentés rámutat, hogy “a műanyagszennyezés már abszolút mindent elért”.

Évente csaknem 300 millió tonna műanyagot termelünk, és ennek mindössze húsz százalékát hasznosítjuk újra, a többi a földet, a vizet vagy a levegőt szennyezi.

Az apró műanyagdarabokat elsőként a tengerekben figyeltek meg az 1970-es években. Természetes vizeinkbe két fő úton kerülhetnek be: a szintetikus szövetből készült ruhák mosásából és a kozmetikai szerekből a szennyvíztisztítókon keresztül, valamint a környezetben jelen lévő műanyaghulladékok fizikai-kémiai aprózódása útján. Mikro-műanyagnak az 5 mm-nél kisebb, a környezetbe kerülő műanyagdarabokat nevezik. Az egy mikrométer alattiakat nano-műanyagoknak nevezik.

A Magyarországon végzett mikroműanyag-vizsgálatot során kiderült, hogy jelentős, az európai mérésekhez hasonló mennyiségű mikroműanyag található a Tiszában is. A mérési eredmények alapján elmondható, hogy a szennyezés nem csak adott régiót érint, hanem globálisan jelen van vizeinkben.

Hazánkban és Európában a folyók a műanyaghulladék legjelentősebb szállítói. A Duna ausztriai szakaszán végrehajtott mérések alapján évente több mint 1500 tonna, 5 cm-nél kisebb műanyag kerül a Fekete-tengerbe. Az Ausztriában észlelt szennyezettség feltehetően érinti a Duna alsóbb régióit is, de azon a folyószakaszon még nem végeztek vizsgálatokat. A Rajnában 11 mintavételi ponton vizsgálták a 300 μm és 5 mm közötti mikroműanyagok jelenlétét. Az összes mintát szennyezettnek találták.

A szennyvíztisztító telepekre érkező és onnan elfolyó szennyvizekben, valamint különböző üledékekben (tengerparti, mélytengeri, tavi) egyaránt kimutattak mikroműanyagokat. Egy német tanulmányban 12 szennyvíztisztító telepet mértek fel. A tisztított szennyvízben 100 és 1500 részecskét találtak egy köbméterre vonatkoztatva, amelyek átmérője főként 50-100 μm közötti volt.

A magyarországi ivóvízbázisok egy része úgynevezett sérülékeny földtani környezetben található, ami azt jelenti, hogy a felszínen található szennyező forrásoktól nem vagy csak részben védi meg a vízbázisokat a fölöttük lévő kőzetréteg. Területünkön 156 ivóvízbázis közül 86 sérülékeny, melyek nem védettek a mikroműanyag szennyeződéstől sem, kiemelten pl. a partiszűrésű (Budapest és a Duna vonala – a lakósság 1/3-a) vízbázisokból nyert ivóvíz.