Manapság már mindenki tudja hogy naponta legalább 2 liter vizet kell inni! Na de miért is?
Őszintén….Te mennyit iszol naponta?
A folyadékigény felnőttek esetében 20°C átlaghőmérsékletnél 2 liter/nap, 30°C- nál 3 liter/nap, 40°C-nál legalább 4 liter/nap, ami fizikai aktivitás, sport során és a hőség hatására tovább nőhet. Ebbe természetesen a táplálékunkkal elfogyasztott víz is beleszámolható.
A folyadékigényt az időjárás, éghajlat, páratartalom tovább módosítja. Nyáron észrevehetően többet izzadunk, mint hűvösebb időszakokban, hiszen testhőmérsékletünk szabályozásában a verítékezés nélkülözhetetlen szerepet tölt be.
A forróságban a vizelettel, kilélegzéssel és verejtékezéssel 3 liternyi vagy több folyadékot is leadhatunk, amivel nagy ásványi anyag veszteség is együtt jár. Ezek pótlása a nap folyamán bevitt többszöri, kisebb folyadékadagokkal létfontosságú, mivel hiányában felborulhat vízháztartásunk egyensúlya.
A víz és az emberi szervezet
Agyunknak 85 százaléka, tüdőnknek és veséinknek 80 százaléka, a vér 79 százaléka, szívünk 77 százaléka, a máj és az izmok 73 százaléka, a bőrnek 71 százaléka, és talán meglepő, de csontjaink 22 százaléka és a fogak 10 százaléka áll vízből.
A kisgyerekek szervezetének víztartalma magasabb (75%), mint a felnőtteké, ez a vízmennyiség pedig egy idős személynél akár 50%-ra is csökkenhet. A víztartalom változhat a testösszetétel (izom-zsír) függvényében is, ugyanis az izmok több vizet tartalmaznak, mint a testzsír.
Vízháztartásunk egyensúlyban tartásának fő szereplője a vese, de szerepet játszik abban a bélrendszer és tüdőnk, valamint bőrünk is. A folyadékveszteség vérnyomáseséssel jár, a vese, szív, és főbb erek nyomásérzékelői ezt az információt továbbítják az agynak, amely az agyalapi mirigyen keresztül fokozza a vese vízvisszatartását. A vér nátriumion és káliumion koncentrációjának növekedése a másik jele a folyadékvesztésnek, mindezek eredményeként jelentkezik a szomjúság. A sós ételek szomjúságérzetet fokozó hatását is ennek tudhatjuk be.
Vízháztartás egyensúlya
Ahhoz, hogy testünk megfelelően működjön, naponta pótolnia kell az elvesztett folyadékot olyan élelmiszerek és italok fogyasztásával, amelyek vizet tartalmaznak. A test számára szükséges napi vízmennyiség egyenlő a nap folyamán elvesztett víz mennyiségével.
Számos tanulmány kimutatta, hogy a testfunkciók működésének legmegfelelőbb állapotban tartásához egy egészséges, ülő életmódot folytató felnőttnek 2 liter vizet kell meginnia naponta. Pontosabban, a szükséges vízháztartási egyensúly fenntartása a megfelelő hidratációhoz a következő:
Az egyén szervezete által kiválasztott víz napi 2,5 liternek felel meg:
- vizelet: 1,5 liter
- légzés: 0,35 liter
- izzadás: 0,45 liter
- széklet: 0,20 liter
- Összesen: 2,5 liter
A napi elfogyasztott víznek 2,5 liternek kell lenni az egyensúly fenntartásához, az alábbi arányokat figyelembe véve:
élelmiszerek víztartalma: 0,7 liter- napi elfogyasztott víz, kb. 2 liter
- Összesen: kb. 2,5 liter
Várandósság és szoptatás alatt megnövekszik a vértérfogat, melyet a folyadékbevitel biztosít. A magzatvíz termelődéséhez és megfelelő hígításához, illetve a szoptatáshoz több mint 2 literrel (napi 4 liter) több folyadékra van szükség naponta!
Hogyan ismerhető fel az elégtelen hidratáció, mi történne a szervezetünkkel vízhiány esetén?
Testünk víztartalmának már 2 százalékos csökkenése is a rövid távú memória romlásához, összpontosítási nehézségekhez vezet, gondot jelent az alapvető matematikai műveletek elvégzése is.
Kiszáradás esetén a szervünk koleszterint termel, amely körülfogja a sejteket, megvédve ezzel a bennük lévő nedvességet. Ám ez hosszú távon károsítja az általános egészségi állapotot.
A víz természetes módon csökkenti az éhséget, és elősegíti, hogy a szervezet az anyagcserefolyamatok közben átalakítsa az elraktározott zsírt. A kiszáradás viszont lassítja az anyagcserét, és éhezés módra kapcsolja a testünket, így az megtartja a zsírsejteket, amelyek sok nedvességet tartalmaznak.
A vízivás segíti az izomtónus megtartását azzal, hogy biztosítja az izmok természetes összehúzódó képességét.
Ha mozgás közben hagyjuk, hogy a szervezetünk kiszáradjon, elveszítjük az izzadás és ezzel a lehűlés képességét, így a testhőmérsékletünk veszélyesen megemelkedhet.
Az aggódás és a zavarodottság érzése, a száraz bőr, a megemelkedett pulzusszám és a vérnyomás csökkenése mind a kiszáradás jele.
A kiszáradás, dehidratáció gyakran álruhában jelentkezik, fejfájásként, fáradékonyságként, és vele jár a teljesítmény romlása is. Az elégtelen folyadékfogyasztás hozzájárulhat a vesekőképződéshez, ezért is érdemes erre odafigyelnünk. Az elvesztett vízmennyiséget tehát feltétlenül pótolnunk kell, ezért naponta minimum nyolc pohár vizet, minimum 1,5 -2 litert kell elfogyasztanunk.
A nem megfelelő mennyiségű folyadékbevitel jelei még a szomjúság előtt megjelennek. A szomjúságérzet sokunkban nem elég erős, így gyakran csak akkor válunk szomjassá, ha szervezetünket már a kiszáradás fenyegeti.
Érdemes tehát előre kikészíteni 1-1,5 l vizet az asztalunkra, és azt poharanként elkortyolgatni, akár szomjasak vagyunk, akár nem.
Fontos tehát rendszeresen inni, még akkor is, ha nem érezzük magunkat szomjasnak. Ez fokozottan igaz az idősebbek körében, akiknél a szomjúságérzés gyakran még gyengébb.
Ha az egyén által kiválasztott folyadék mennyisége nem egyezik meg a szervezetbe bevitt folyadék mennyiségével, megjelenhetnek a dehidratáció jelei: szomjúságérzet, a vizelet mennyiségének csökkenése, sötét színű vizelet, megmagyarázhatatlan fáradtságérzet, fejfájás, szájszárazság, szédülés, csökkenő szellemi teljesítmény.
Dehidratáltság esetén, amikor szervezetünknek leginkább szüksége lenne folyadékra, csökkenhet a szomjúságérzetünk.
A tartósan meleg idő megnöveli a dehidratáció kockázatát, különösen az arra érzékenyebb idősek és gyermekek körében. Sajnos egyik csoport esetében sem fordítódik kellő figyelem erre, pedig a szervezet érzékenysége a külső behatásokra ezekben az életszakaszokban a legnagyobb. Az idősek és gyermekek szomjúságérzete különösen gyenge, gyakran már csak akkor jelentkezik, amikor a kiszáradás tünetei megfigyelhetőek, nyáron a szomjúságérzet jelentkezése pedig már a test vészjelzése lehet mindannyiunknál.
Tehát, ha tiszta és finom szűrt vízet iszunk akkor nem okoz gondot meginni napi 2 liter vizet! Mi az alábbi vízszűrőket ajánljuk!
Tetszett a cikk? Oszd meg ismerőseiddel is!
Manapság már mindenki tudja hogy naponta legalább 2 liter vizet kell inni! Na de miért is?
Őszintén….Te mennyit iszol naponta?
A folyadékigény felnőttek esetében 20°C átlaghőmérsékletnél 2 liter/nap, 30°C- nál 3 liter/nap, 40°C-nál legalább 4 liter/nap, ami fizikai aktivitás, sport során és a hőség hatására tovább nőhet. Ebbe természetesen a táplálékunkkal elfogyasztott víz is beleszámolható.
A folyadékigényt az időjárás, éghajlat, páratartalom tovább módosítja. Nyáron észrevehetően többet izzadunk, mint hűvösebb időszakokban, hiszen testhőmérsékletünk szabályozásában a verítékezés nélkülözhetetlen szerepet tölt be.
A forróságban a vizelettel, kilélegzéssel és verejtékezéssel 3 liternyi vagy több folyadékot is leadhatunk, amivel nagy ásványi anyag veszteség is együtt jár. Ezek pótlása a nap folyamán bevitt többszöri, kisebb folyadékadagokkal létfontosságú, mivel hiányában felborulhat vízháztartásunk egyensúlya.
A víz és az emberi szervezet
Agyunknak 85 százaléka, tüdőnknek és veséinknek 80 százaléka, a vér 79 százaléka, szívünk 77 százaléka, a máj és az izmok 73 százaléka, a bőrnek 71 százaléka, és talán meglepő, de csontjaink 22 százaléka és a fogak 10 százaléka áll vízből.
A kisgyerekek szervezetének víztartalma magasabb (75%), mint a felnőtteké, ez a vízmennyiség pedig egy idős személynél akár 50%-ra is csökkenhet. A víztartalom változhat a testösszetétel (izom-zsír) függvényében is, ugyanis az izmok több vizet tartalmaznak, mint a testzsír.
Vízháztartásunk egyensúlyban tartásának fő szereplője a vese, de szerepet játszik abban a bélrendszer és tüdőnk, valamint bőrünk is. A folyadékveszteség vérnyomáseséssel jár, a vese, szív, és főbb erek nyomásérzékelői ezt az információt továbbítják az agynak, amely az agyalapi mirigyen keresztül fokozza a vese vízvisszatartását. A vér nátriumion és káliumion koncentrációjának növekedése a másik jele a folyadékvesztésnek, mindezek eredményeként jelentkezik a szomjúság. A sós ételek szomjúságérzetet fokozó hatását is ennek tudhatjuk be.
Vízháztartás egyensúlya
Ahhoz, hogy testünk megfelelően működjön, naponta pótolnia kell az elvesztett folyadékot olyan élelmiszerek és italok fogyasztásával, amelyek vizet tartalmaznak. A test számára szükséges napi vízmennyiség egyenlő a nap folyamán elvesztett víz mennyiségével.
Számos tanulmány kimutatta, hogy a testfunkciók működésének legmegfelelőbb állapotban tartásához egy egészséges, ülő életmódot folytató felnőttnek 2 liter vizet kell meginnia naponta. Pontosabban, a szükséges vízháztartási egyensúly fenntartása a megfelelő hidratációhoz a következő:
Az egyén szervezete által kiválasztott víz napi 2,5 liternek felel meg:
- vizelet: 1,5 liter
- légzés: 0,35 liter
- izzadás: 0,45 liter
- széklet: 0,20 liter
- Összesen: 2,5 liter
A napi elfogyasztott víznek 2,5 liternek kell lenni az egyensúly fenntartásához, az alábbi arányokat figyelembe véve:
- élelmiszerek víztartalma: 0,7 liter
- napi elfogyasztott víz, kb. 2 liter
- Összesen: kb. 2,5 liter
Várandósság és szoptatás alatt megnövekszik a vértérfogat, melyet a folyadékbevitel biztosít. A magzatvíz termelődéséhez és megfelelő hígításához, illetve a szoptatáshoz több mint 2 literrel (napi 4 liter) több folyadékra van szükség naponta!
Hogyan ismerhető fel az elégtelen hidratáció, mi történne a szervezetünkkel vízhiány esetén?
Testünk víztartalmának már 2 százalékos csökkenése is a rövid távú memória romlásához, összpontosítási nehézségekhez vezet, gondot jelent az alapvető matematikai műveletek elvégzése is.
Kiszáradás esetén a szervünk koleszterint termel, amely körülfogja a sejteket, megvédve ezzel a bennük lévő nedvességet. Ám ez hosszú távon károsítja az általános egészségi állapotot.
A víz természetes módon csökkenti az éhséget, és elősegíti, hogy a szervezet az anyagcserefolyamatok közben átalakítsa az elraktározott zsírt. A kiszáradás viszont lassítja az anyagcserét, és éhezés módra kapcsolja a testünket, így az megtartja a zsírsejteket, amelyek sok nedvességet tartalmaznak.
A vízivás segíti az izomtónus megtartását azzal, hogy biztosítja az izmok természetes összehúzódó képességét.
Ha mozgás közben hagyjuk, hogy a szervezetünk kiszáradjon, elveszítjük az izzadás és ezzel a lehűlés képességét, így a testhőmérsékletünk veszélyesen megemelkedhet.
Az aggódás és a zavarodottság érzése, a száraz bőr, a megemelkedett pulzusszám és a vérnyomás csökkenése mind a kiszáradás jele.
A kiszáradás, dehidratáció gyakran álruhában jelentkezik, fejfájásként, fáradékonyságként, és vele jár a teljesítmény romlása is. Az elégtelen folyadékfogyasztás hozzájárulhat a vesekőképződéshez, ezért is érdemes erre odafigyelnünk. Az elvesztett vízmennyiséget tehát feltétlenül pótolnunk kell, ezért naponta minimum nyolc pohár vizet, minimum 1,5 -2 litert kell elfogyasztanunk.
A nem megfelelő mennyiségű folyadékbevitel jelei még a szomjúság előtt megjelennek. A szomjúságérzet sokunkban nem elég erős, így gyakran csak akkor válunk szomjassá, ha szervezetünket már a kiszáradás fenyegeti.
Érdemes tehát előre kikészíteni 1-1,5 l vizet az asztalunkra, és azt poharanként elkortyolgatni, akár szomjasak vagyunk, akár nem.
Fontos tehát rendszeresen inni, még akkor is, ha nem érezzük magunkat szomjasnak. Ez fokozottan igaz az idősebbek körében, akiknél a szomjúságérzés gyakran még gyengébb.
Ha az egyén által kiválasztott folyadék mennyisége nem egyezik meg a szervezetbe bevitt folyadék mennyiségével, megjelenhetnek a dehidratáció jelei: szomjúságérzet, a vizelet mennyiségének csökkenése, sötét színű vizelet, megmagyarázhatatlan fáradtságérzet, fejfájás, szájszárazság, szédülés, csökkenő szellemi teljesítmény.
Dehidratáltság esetén, amikor szervezetünknek leginkább szüksége lenne folyadékra, csökkenhet a szomjúságérzetünk.
A tartósan meleg idő megnöveli a dehidratáció kockázatát, különösen az arra érzékenyebb idősek és gyermekek körében. Sajnos egyik csoport esetében sem fordítódik kellő figyelem erre, pedig a szervezet érzékenysége a külső behatásokra ezekben az életszakaszokban a legnagyobb. Az idősek és gyermekek szomjúságérzete különösen gyenge, gyakran már csak akkor jelentkezik, amikor a kiszáradás tünetei megfigyelhetőek, nyáron a szomjúságérzet jelentkezése pedig már a test vészjelzése lehet mindannyiunknál.
Tehát, ha tiszta és finom szűrt vízet iszunk akkor nem okoz gondot meginni napi 2 liter vizet! Mi az alábbi vízszűrőket ajánljuk!
Tetszett a cikk? Oszd meg ismerőseiddel is!
